Jane Austen: Emma

Sziasztok!

A mai bejegyzésben Jane Austen fantasztikus regényéről, az Emmáról lesz szó. A könyv főszereplője, a címben is feltüntetett Emma, akinek határozott elképzelése, hogy sose megy férjhez (persze, mivel Jane Austen regényről beszélünk, ez nem lesz mindig így) és jellemző tulajdonsága, hogy szeret házasságokat létrehozni. A történet az ő életének apró eseményeiből áll, mint például bálok, kirándulások, beszélgetések, vagy, mint előbb említettem: házasság közvetítések.

A könyv egy rövid bevezető részt követően, melyben megtudjuk Emma eddigi életének mozzanatait, egy házassággal veszi kezdetét. A lány nevelője Miss Taylor hozzá megy Mr. Westonhoz. Ez az esemény indítja el a történetet. Emma egy új helyzetbe kerül. Meg kell válnia a legjobb barátnőjétől, nevelőjétől, pótanyukájától. Nélküle is boldogulnia kell. Hamarosan új barátot szerez Harriet Smith, egy törvénytelen leány személyében. Harriet házassági ajánlatot kap Robert Martintól, de erről Emma mindenképpen le akarja beszélni. Úgy gondolja, hogy a lánynak ez lealacsonyodás lenne és befolyásolható barátnéját belehajszolja egy másik szerelembe. Aztán egy újabba.

Hamarosan két új személy is érkezik a faluba. Jane egy árva lány, aki egy gazdag ezredes pártfogása alatt áll, és Mr. Weston fia Frank Churchill. A történetet ők teszik teljessé.

A könyvben helyet kap titkos eljegyzés, féltékenység, házasság (jó sok 🙂 ), de kedves szereplőkben és hétköznapi boldog pillanatokban sem lesz hiány. A kedvenc részem a könyv vége felé található, amikor Emma számára minden világos lesz. Rádöbben hibáira, érzéseire és megpróbál mindent jóvá tenni. De addigra talán már késő… Vagy mégsem?

A könyv stílusa jellemző Jane Austenra. Én leginkább nyugodtnak tudnám jellemezni. A kedves apró boldog pillanatok mindig nyugalmat sugároznak. A nyelvezete elég cikornyás, de ha megszokjátok akkor nagyon jó élmény lesz olvasni. Igazi felüdülést jelenthet egy-egy hatalmas problémát tárgyaló mű után.

Mindenkinek ajánlom, aki szeretne kikapcsolódni, kedves szeretetre méltó emberekről és hétköznapi pillanatokról olvasni. 🙂

 

Nyári élményeim 3: szauna

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben szeretném megosztani veletek a nyár egyik nagy élményét, a szaunázást.

Egyik nap ebéd után felkerekedtünk, és elindultunk egy strandra, amit tegnap este választottunk ki, és ez volt az első (de valószínűleg nem utolsó) látogatásunk ott. Miután megérkeztünk felfedeztük a helyet és úsztunk pár hosszt a nagy medencében, majd kezdődhetett a kaland.

Anyukámmal lesétáltunk a szaunához vezető lépcsőn, majd én áttanulmányoztam a kiírást (többször is), így a végén már fejből tudtam az előírásokat. (1. Előtte zuhanyozzon le! 2. Törölje szárazra magát! 3. Törölközőjére üljön, ne érintkezzen a felülettel stb……) Anyukám bement, viszont nekem nem volt bátorságom..akkor még! Miután rájöttem, hogy én mégis be akarok menni, visszarohantam a tesóimhoz, és az egyiket sikerült meggyőznöm arról, hogy jöjjön velem, így repültünk vissza. Anyukám épp akkor jött ki. Megvártuk, hogy lezuhanyozzon, majd a félelmeinket legyőzve, beléptünk a hőségbe.

A tesóm pár másodperc múlva kiment, és én legnagyobb szerencsémre nem követtem a példáját. Az elején fullasztó volt, szájon át lélegeztem, mert úgy éreztem, hogy felég az orrom. Bent mindenki nagyon kedves volt, kaptam sok bátorító pillantást, sokan szóba elegyedtek egymással. Egy idő után lassan felálltunk (ez is előírás 🙂 ) és  kimentünk a zuhanyzó részhez. Ezután jött a legjava! Volt szerencsém megmártózni egy középkori fürdőedényre hajazó dézsára. Ilyenkor éltem át az újjászületés érzését, amikor nyakig bemerültem a hideg vízbe. Fantasztikus volt!

Mentünk még egy kört, és én ezt is nagyon élveztem. Az újabb újjászületés után kifeküdtünk egy nyugágyra, és én végtelenül nyugodtnak, boldognak, kiegyensúlyozottnak éreztem magam. A végén még sétáltunk is egy kicsit, és az egész olyan tökéletes volt!

Szerintem kötelezővé kéne tenni a szaunát! De tényleg. Ezt az érzést mindenkinek át kellene élnie, és azt is, hogy egy új dolgot próbált ki, amitől eddig félt! Menjetek szaunázni és legyetek boldogok! 🙂

Panniviola