Jane Austen: Emma

Sziasztok!

A mai bejegyzésben Jane Austen fantasztikus regényéről, az Emmáról lesz szó. A könyv főszereplője, a címben is feltüntetett Emma, akinek határozott elképzelése, hogy sose megy férjhez (persze, mivel Jane Austen regényről beszélünk, ez nem lesz mindig így) és jellemző tulajdonsága, hogy szeret házasságokat létrehozni. A történet az ő életének apró eseményeiből áll, mint például bálok, kirándulások, beszélgetések, vagy, mint előbb említettem: házasság közvetítések.

A könyv egy rövid bevezető részt követően, melyben megtudjuk Emma eddigi életének mozzanatait, egy házassággal veszi kezdetét. A lány nevelője Miss Taylor hozzá megy Mr. Westonhoz. Ez az esemény indítja el a történetet. Emma egy új helyzetbe kerül. Meg kell válnia a legjobb barátnőjétől, nevelőjétől, pótanyukájától. Nélküle is boldogulnia kell. Hamarosan új barátot szerez Harriet Smith, egy törvénytelen leány személyében. Harriet házassági ajánlatot kap Robert Martintól, de erről Emma mindenképpen le akarja beszélni. Úgy gondolja, hogy a lánynak ez lealacsonyodás lenne és befolyásolható barátnéját belehajszolja egy másik szerelembe. Aztán egy újabba.

Hamarosan két új személy is érkezik a faluba. Jane egy árva lány, aki egy gazdag ezredes pártfogása alatt áll, és Mr. Weston fia Frank Churchill. A történetet ők teszik teljessé.

A könyvben helyet kap titkos eljegyzés, féltékenység, házasság (jó sok 🙂 ), de kedves szereplőkben és hétköznapi boldog pillanatokban sem lesz hiány. A kedvenc részem a könyv vége felé található, amikor Emma számára minden világos lesz. Rádöbben hibáira, érzéseire és megpróbál mindent jóvá tenni. De addigra talán már késő… Vagy mégsem?

A könyv stílusa jellemző Jane Austenra. Én leginkább nyugodtnak tudnám jellemezni. A kedves apró boldog pillanatok mindig nyugalmat sugároznak. A nyelvezete elég cikornyás, de ha megszokjátok akkor nagyon jó élmény lesz olvasni. Igazi felüdülést jelenthet egy-egy hatalmas problémát tárgyaló mű után.

Mindenkinek ajánlom, aki szeretne kikapcsolódni, kedves szeretetre méltó emberekről és hétköznapi pillanatokról olvasni. 🙂

 

Iskolakezdés- füzetborító

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben egy újabb füzetborító ötletet szeretnék bemutatni nektek.

irodalom füzet3

Íme a füzet! Az egészet ez alapján készítettem el. A linkre kattintva egy videót találhattok, amiben részletesen bemutatják az elkészítését, de ha valaki nem szeretné megnézni, akkor itt elolvashatja.

Szükség lesz:

  • papírra (ezzel borítjuk be a füzetet)
  • festékre
  • tollra/filctollra
  • vonalzóra
  • egy tányérra 🙂 (vagy valami kerek tárgyra)
  • ragasztóra
  • és természetesen egy füzetre

Első lépésként a kiválasztott papírból vágjatok le akkorát, amekkora a füzet (vagy inkább egy kicsit nagyobbat). Én egy barna csomagolópapírt választottam, de ti nyugodtan használhattok sima fehér lapot. A lényeg, hogy ne látsszon át az eredeti füzetborító.

A lap méretre vágása után jöhet a festés. Én kék, lila és rózsaszín festéket használtam ilyen sorrendben. A lényeg, hogy használjatok sok vizet, és miután felvittétek a színeket, kezdjétek el fújni, hogy elkeveredjenek és szép mintákat adjanak ki. (Remélem érthető volt, ha annyira nem, akkor nézzétek meg a videót, ott látszik az elkészítés.)

Hagyjátok megszáradni, majd a kerek tárggyal , pl tányérral rajzoljátok meg a félköröket. Most elengedhetitek a fantáziátokat. Rajzoljatok olyan mintákat a körök közé, amilyeneket csak szeretnétek.

Ha végeztetek csak ragasszátok fel a lapot a füzetre, írjátok rá a neveteket és kész is! (Én bekötöttem nejlonba is, hogy  ha véletlenül víz éri ne sérüljön meg.)

Remélem hasznosnak találtátok ezt a bejegyzést, és ti is elkészítitek ezt a füzetet!

 

Jókai Mór: Fekete gyémántok

Sziasztok!

Az előző bejegyzésben említettem ezt a könyvet, amit azóta már el is olvastam. Elöljáróban annyit, hogy nem ez lesz a kedvencem Jókaitól, de azért nem bántam meg, hogy ezt a történetet is megismertem.

A könyv egy hosszú földtörténeti bevezetővel kezdődik, amit (becsülettel bevallom) én átugrottam. Szerettem volna, hogyha elindul a történet és nem kell harmadjára is abbahagynom a regényt, mert meguntam mielőtt elkezdtem volna. Szerencsére ez most nem történt meg és végre sikerült befejeznem a könyvet.

A történet elején megismerhetjük Berend Ivánt, aki egy bányát igazgat, majd beleszeret egy lányba, aki nem lehet az övé. A bányának egy vetélytársa is akad: egy minden szakértelmet mellőző részvénytársaság, akiknek azonban a hatalom és a pénz segítségével sikerül szinte az egész völgyet bekebeleznie.Ennek a bányának és a fentebb említett szereplő életének alakulásáról szól nagyrészt a regény. A történetről legyen elég ennyi, nem akarok spoilerezni. 🙂

A főszereplő: Iván az elején nem volt túl szimpatikus. Egy, csak a saját bányájáért élő, elhivatott tudósnak láttuk, majd, amikor felment Pestre egyre inkább okos, talpraesett, magabiztos fiatalembernek tűnt. A regény előrehaladtával még külsőre is másként képzeltem el Ivánt, ami eddig nem nagyon fordult elő velem. A kedvenc részem mégis az volt, amikor Iván a veszélytől semennyire se félve mentette az embereket. Számomra ez a rész tetszett a legjobban az egész történetben.

Még egy érdekes karakter van, akit nem nagyon tudtam hova tenni: Evila. Iván szerelme, a kihasznált leány, akinek a részvényesek olyan sokat köszönhetnek és aki a végén ugyanúgy tér vissza, amilyen az elején volt, akit nem sikerült megrontani és végig ugyanaz a szelíd leány maradt. Számomra közömbös maradt a regény végéig, szeretni nem tudtam, de ellenszenvet sem éreztem iránta.

A történet egyaránt tartalmaz romantikus, kalandos elemeket és olyan részeket, amikben az akkoriban Magyarországon uralkodó üzleti életbe, börzébe és a részvények világába nyerhetünk betekintést, emellett tudományos (?) részek is helyet kapnak.  Én személy szerint az utóbbi két szálat nem kedveltem különösebben, és alig vártam, hogy vége legyen a tőzsdés részeknek és újra felbukkanjon Iván. 🙂

Egy kicsit furcsa volt, hogy míg egyes részek, mint például Theudelina grófnő esete vagy Csanta uram nem túl lényeges szerepe olyan sokáig elhúzódott (bár nekem nagyon tetszettek ezek a részek, nagyon szórakoztatóak voltak), addig a vége rendkívül gyorsan lett lerendezve. Apropó, arra mindenki számítson, aki elolvassa ezt a regényt, hogy a végével nem nagyon tud majd mit kezdeni, a két egymásnak ellent mondó utolsó mondat után, legalábbis én nem nagyon tudtam hova tenni. (Kicsit hasonlít az Az emlékek őrére.)

Jókai stílusát én személy szerint nagyon szeretem. Mosolygok a finom irónián, az újonnan írt szavakon (pl. viheder, könlég) és élvezem az egészet úgy ahogy van, mert magával röpít és elvarázsol.

Összefoglalva, nem vártam túl sokat a könyvtől és ahhoz képest kellemesen csalódtam. Nehéz most eldöntenem, hogy mi a véleményem, mert olvasás közben nagyon élveztem (a részvényes részek kivételével), de most valahogy nem tudom hova tenni a fejemben a történetet. Nagyon sokrétű volt, néhol meg kellett állnom olvasás közben és elgondolkodni azon, hogy ki kinek a rokona, mi kinek az érdeke és hasonlókról. Ezt jobban ki lehetett volna bontani, voltak olyan szereplők, akik bár rendkívül fontosak voltak semmit se tudunk róluk és voltak olyanok, akik ugyan nem játszottak kiemelkedő szerepet, de több fejezet is nekik lett szentelve (meglepő, de Iván múltjáról is alig derült ki valami).  El sem tudom képzelni, hogy ugyanabban a történetben olvastam egy bánya létrejöttéről és egy másik újjászületéséről,  Pest társasági életéről, a börzéről, egy zongoraművészről, két szerelemről, párbajról, egy világtól eltávolodott nőről, egy fösvény görögről és egy, számomra a történet előrehaladtával egyre szimpatikusabb tudósról. Nekem bár a történet kissé bonyolult volt,  tetszett a regény, de azért meg sem közelíti például az Egy magyar nábob-ot és a többi általam olvasott Jókai könyvet.

 

 

 

Könyvek,  amiket el akarok olvasni

Sziasztok!

Ehhez a bejegyzéshez nem igazán találtam jó címet. Arról szeretnék most írni nektek, hogy mi az a pár könyv, amit a közeljövőben el szeretnék olvasni. Remélem ti is kedvet kaptok valamelyikhez!

  1. Janne Teller: Semmi

janne teller-semmi

Ezt a könyvet úgy ismertem meg, hogy a születésnapi bulimon valaki felfedezte a polcunkon és mivel többen olvasták a jelenlévők közt, elkezdtünk beszélgetni róla. Részleteket is felolvastunk belőle és az egyik lány annyira kedvet kapott hozzá, hogy hazavitte és pár óra múlva már kész rajongó lett. Ebből kifolyólag szinte tudom az egész történetet, mert elmesélte, idézett belőle és egy ebből készült előadást is megnéztünk, de mindeddig nem annyira akartam elolvasni. A történet lényege, hogy egy gyerek kijelenti, hogy semminek sincs semmi értelme és ezért semmit sem érdemes csinálni. Az osztálytársai nem értenek egyet vele, és meg akarják mutatni, hogy igenis vannak fontos dolgok az életben. Mindezeket el kezdik összegyűjteni, azonban a kezdetben ártalmatlannak tűnő játék egyre durvább áldozatokat követel.

2. Jókai Mór: Fekete gyémántok

fekete gyémántok

Erről a könyvről nem sokat tudok, annak ellenére, hogy egyszer-kétszer már belekezdtem, de a kezdeti hosszú földtörténeti bevezető mindig elrettentett. Most megpróbálom újra és remélem, hogyha az elején túljutok szívesebben olvasom majd.

3. George Orwell: Állatfarm

állatfarm

Ez a Semmihez hasonlóan egy kis terjedelmű, de annál nagyobb gondolatokat hordozó mű. Egyszer már elolvastam, de akkor még nem sokat értettem belőle. Az idén szerzett történelem tudásommal azonban bízom benne, hogy jobban fogom értékelni

“Egy angol farm – Mr . Jones Major-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket.  A kezdeti jelszó pedig- Minden állat egyenlő-érdekesen módosul.”  (Részlet innen.)

+1 Bosnyák Viktória: Elképesztő!

elképesztő

Erre a könyvre a könyves boltban bukkantam rá és még fontolgatom, hogy elolvassam e. A történet egy különleges nyári táborról szól, amiben csak a meghívottak vehetnek részt és már magát a helyszínt is egy rejtvény segítségével adják a táborozók tudtára. Ebben a könyvben is felbukkannak a Tündérboszorkány trilógia szereplői: Sári, Dóri, Laci… Ennél többet nem nagyon tudok a könyvről, még gondolkozom azon, hogy elolvassam-e.

Remélem tetszett ez a bejegyzés is és kedvet kaptatok valamelyik könyvhöz! 🙂

Képek forrása: innen, innen, innen és innen

Kiemelt kép forrása

 

Nyári unaloműző 3: Témahetek

Sziasztok!

Íme egy újabb nyári unaloműző bejegyzés témahetek címmel. Miről is  van szó? Nyár elején kitaláltuk a családdal, hogy minden héten más országba fogunk menni. Na nem szó szerint, hanem adott országra jellemző ételek evésével, zenék hallgatásával, ott játszódó filmek nézésével. Az adott ország nevezetességeit, történelmét, sportéletét, földrajzát is megismertük különböző bemutatókon keresztül, amit mindig más tartott. Az ebédlő falára pedig sorra felkerültek a kiválasztott országok zászlói. Eddig volt portugál, ír, indiai, izlandi, most pedig Dánia van terítéken. Időközben a heteket ketté vettük és így még több országra lesz idő.

Az egész azért is nagyon jó program szerintem, mert úgy ahogy az előzőekben is írtam játékosan tanulhatunk vele és megismerhetjük egy ország kultúráját anélkül, hogy elutaznánk.

Itt most nem tervezek részletesen írni a hetekről, mert ez majd a tesóm fogja megtenni a saját blogján, amit itt értek el. Érdemes bekukkantanotok hozzá! 🙂

Nekem eddig az indiai hét tetszett a legjobban. Az itt kostólt ételek azóta is a kedvenceim és az egyik legnagyobb evős élményem is hozzá kötődik. A zenéiket is nagyon szeretem és kultúrájuk is érdekes.

Remélem meghoztam a kedveteket ehhez a programhoz is! Ha igen, akkor jó szórakozást! 🙂

Nyári unaloműző 2: Csere-bere

Délelőtt 10 órakor még fogalmam sem volt, hogy mivel fogom elütni aznap az időt, de ez nem maradt sokáig így. Hirtelen eszembe jutott egy ötlet: csere-bere. Eredetileg arra gondoltam, hogy cserélgetni fogunk számunkra nem fontos tárgyakat, de 11 órára már az egész ötlet átalakult. Két tesómmal kiraktunk az ágyunkra mindenféle tárgyat, amivel ott lehet foglalatoskodni és kifüggesztettünk egy cédulát, amin a mások által kérhető dolgok szerepeltek. Lehet, hogy ez így nem annyira érthető, úgyhogy lássuk mi sült nálunk ki belőle.

Egyik tesócskám ágyán sakk, matekos újságok, logikai játékok és Rubik kocka volt kirakva. Nem nehéz kitalálni, hogy itt mindenféle logikai tevékenységet lehetett végezni és pl. Rubik kocka oktatást kérni. Apukám lelkesen vetette bele magát az egyik játékba, anyukám az újságokat olvasgatta, mi pedig  Rubik kockáztunk.

Másik tesóm ágyán kézműves kellékek sorakoztak. Itt lehetett karkötőt, tobozmanót, videót és egy családi előadásra (erről majd később írok) jegyet kérni. Mindenki lelkesen rendelt a sok felajánlott lehetőség közül.

Nálam verset, kirándulástervezést, angol és könyvtippeket, szörpöt lehetett kérni és szerencsére elég sok megrendelésem akadt.

A program azért is nagyon jó volt, mert amellett, hogy viccesek voltak az előkészületek és jó volt játszani, beszélgetni, a program után garantáltan senki nem fog unatkozni a sok megrendelés miatt. Az esemény a családi híradóba is bekerült. 🙂

Próbáljátok ki, akár barátokkal, családdal, jó időtöltésnek tökéletes! 🙂

Nyári unaloműző: Családi híradó

Biztos vagyok benne, hogy sokan érzitek úgy, hogy a nyári szünet alatt nem nagyon tudtok mit kezdeni magatokkal. Én is így voltam ezzel július 27-én, amikor egyszer csak eszembe jutott egy tavalyi, nem megvalósult kezdeményezés: a családi híradó. Tesócskáimmal rögtön meg is osztottam az ötletet, mire az egyikük fanyalogva, a másikuk lelkesen, belement. Ekkor jött az újabb idea: csináljuk angolul! Jó nyelvgyakorlás, fejlődik a kiejtésünk, a nyelvtanunk, a szókincsünk, tehát miért is ne? Hozzá is láttunk a forgatáshoz. Mint egy igazi híradóban, a “bemondó” felolvasta a témát, majd interjúbejátszások, narrált képsorok következtek. Különböző témák is helyet kaptak, pl. időjárás, sport, programajánló, stb. Egyik tesócskám még “bevezetőt” is készített egy telefonos videóvágó segítségével. Már csak a vágás volt hátra és miután ez is kész lett boldogan mutattuk be az elkészült kisfilmet a szülőknek.

Eddig 2-t csináltunk, folyamatosan fejlesztve a vágást és a felvételek minőségét. Ez a program amellett, hogy szórakoztató, nagyon hasznos is. Játékosan tanulsz nyelvet, videóvágást, videózást. Próbáljátok ki ti is, ha van kedvetek! 🙂